+3 év
- Mennyire rezgett a léc? - Nem nagyon. Bíztam benne, hogy a klub meg szeretne tartani, és én sem kívánkoztam külföldre, itthon meg egyáltalán nem szeretnék máshol játszani. Azt lehet mondani, hogy hamar megegyeztünk, csak a válogatott miatt húzódott az aláírás. Nem volt egyáltalán zűrös a dolog.
- Számított, hogy a társaid is maradnak? - Amikor tárgyaltam Vanyus Attilával, mindig az volt az első kérdésem, hogy milyen csapat lesz, mert nem szeretnék olyan együttesben játszani, amellyel nem tudnánk jól teljesíteni a Bajnokok Ligájában. Nekem számít, hogy ki marad, ki megy, kijön. Az öltözőben is kérdezősködtem a lányoktól. Igenis számított, hogy szinte mindenki marad, akinek lejár a szerződése. Jó csapat lesz jövőre is, ráadásul megtudtuk, hogy két-három játékossal még erősítünk is. Remélem, így még erősebbek leszünk, és a BL-ben is előreléphetünk.
- Most már Szinte csak egy nagy eredmény hiányzik a dicsőséglistádról klubszinten. - Igen, én is erre vágyom már. Azon leszünk, hogy teljesüljön a vágyunk.
Mi lehetett az oka annak, hogy látványosan feljavult a játékotok a németek ellen?
A tavalyi Európa-bajnokságon megvertek minket, így végig az járt a fejünkben, hogy van tartozásunk velük szemben. Nagyon elszántan léptünk pályára, és mindenképp be akartuk bizonyítani, hogy nem sokkal jobbak nálunk, ahogyan azt ők gondolják… ha ilyen elszántan és ilyen egységesen kézilabdázunk, akkor tényleg csak ilyen jól, vagy ennél még jobban játszhatunk.
Mit gondolsz, Románia és Dél-Korea ellen is hasonló harcra számíthatunk?
Ezt nem tudom megmondani, de biztos, hogy mindkettő találkozó nehéz lesz, de nekünk senkitől sem kell tartanunk. Bízom benne, hogy mindenkiből elszállt az eddig bennük lévő görcsösség, és ha így játszunk tovább, akkor csak ilyen, vagy ennél jobb eredményeket érhetünk el.
Most védekezésben is jól muzsikáltatok. Mi az, amin változtattatok?
Nagyon összeálltunk, egységesek voltunk, segítettük egymást. Nem úgy gondolkodtunk, hogy mindenkinek megvan a saját embere, akit őriznie kell. Ha például balszélen védekezek, ugyanolyan fontos a jobbszélen támadó emberekre is figyelnem. Fontos változás még az is, hogy teljesen pozitívan gondolkodunk, még véletlenül sem fordul meg a fejünkben, hogy nem tudjuk megnyerni a mérkőzést, s ezt reggeltől-estig csak erősítjük egymásban.
Olvasóink véleménye szerint inkább a németek felé lejtett a pálya, szerinted is?
Nekem ez annyira nem tűnt fel, csak az, hogy ide is, oda is fújtak. Az maradt még meg az emlékezetemben, amikor az utolsó percekben kiállítottak, pedig hozzá sem értem Jurackhoz. Amikor pedig ő Vérten Orsit letaglózta, nem kapott semmit. Voltak hibáik, de mi megpróbálunk úgy játszani, ahogy a bírók engedik, vagy épp büntetik.
Feltűnő volt a németek kemény védőfala…
Igen, szokásukhoz híven durván védekeztek, de ehhez kell szoknunk, hiszen ugyanilyen kemény csapatok jönnek. Nekünk pedig agresszívabbnak kell lennünk náluk, mert akkor csak ilyen eredmények jöhetnek. – nyilatkozta Görbicz Anita
Forrás: handball.hu
Podravka után:
Görbicz Anita: "A Podravka védekezése elég keménynek bizonyult, az elején meg is leptek minket, amikor 1-4-re elhúztak. Ez annak köszönhető, hogy a védelmünk nem állt össze, és rengeteg ziccert hagytunk ki. Ezután viszont bejöttek a lerohanásaink, amelynek köszönhetően ki tudtuk alakítani az előnyünket. A Podravka azért nem olyan rossz csapat, hogy engedték volna, hogy nagyobb különbséggel elhúzzunk, jól tartották magukat. Mi pedig rengeteg hibával kézilabdáztunk a végjátékban, alig védekeztünk, szinte majdnem minden támadásból gólt kaptunk."
Görbicz Anita forever! |